Ilyen lesz 2018

 
Talán mióta van személyes blogom, azóta tűzök ki magam elé célokat a blogon. Nem sok értelme van, mert leírva szép és jó, de nem igazán akarnak teljesülni ezek a dolgok. Egészen pontosan nem teljesítem.
Viszont úgy gondoltam, most inkább kicsit előre tekintek, hogy mi minden fog történni ebben az évben - mert hát többnyire elkerülhetetlenek. Idén nem töltögetek ki semmit, úgy gondolom, ez a bejegyzés alkalmas lesz majd az összehasonlításra.

Igazából ennek egy nagyon pozitív hangvételű, rózsaszín ködös bejegyzésnek kellene lennie, amiben legalább 28 ponton keresztül sorolom az álmaim, de a szomorú igazság az, hogy nem látom magamat... nem hogy 10 év múlva, még 1 év múlva sem. És ez elég nagy probléma. Komolyan.
Azt hiszem, a felnőtté válás küszöbén állok, de inkább látom magam még gyerek és felnőtt között. Azt hiszem, beljebb kellene taszajtani, mert az akaraterő megvan, de.. de nem tudom. Azért nagy változások ezek.

Először mesélgetni terveztem, de maradok a jól megszokott - és jól átlátható - listás megoldásnál.

Nyelvvizsga
Na, aki már követ egy ideje, az egy szerencsétlenségnek tarthat, de minimum butának. A helyzet az, hogy tavaly év elején is elmehettem volna vizsgázni, mert sajnos azóta sem sokat fejlődtem, de ezidáig halogattam, mondván, hogy van idő és persze reménykedtem, hogy okosodom még, így nagyobb eséllyel sikerül. Merthogy a kudarcélményre igencsak rosszul reagálok - persze nem mindig, nyilván fel tudom mérni, hogy mikor érdemlem meg.
Szóval a lényeg, hogy most már nincs visszaút - meg egy hét se. Na basszus. Kicsit tartok tőle, de sajnos még nyugodtan alszom....
Természetesen nem osztottam meg senkivel. Ami azért rossz, mert így szinte csak azt hallom, hogy nem lesz meg. És az állandó negatívum milyen hatással van az emberre? Igen, pontosan, negatív! Aki pedig támogatna, ő sajnálgatna is, ha nem sikerül, arra meg abszolút nincs szükségem.

Szakdolgozat
Muszáj lesz megírnom. Nem tudom, hogyan, de muszáj lesz. Mások már írják, én még az adatokat sem vitte be, mert most élem a leszarom korszakom. Egyszerűen annyira motiválatlan vagyok, mert mindig csak azt lehet hallani, hogy mennyire nehéz, meg mennyire meg fogunk szenvedni vele. Aztán visszadobják. Amivel oly' sokat vesződtem. Egyáltalán nincs kedvem hozzá. Mellesleg már elég sokan megírták már az évek során.
Ilyenkor kívánom, hogy bárcsak olyan lelkiismeretes, és aggódós lennék, mint amilyennek tűnök ~ vagyis elsőre amilyennek gondolnak.
Na, mindegy, lényeg, hogy ezzel is el kell készülnöm 1-2 hónapon belül.

Államvizsga - gyakorlat - diploma
Az államvizsgától tartok legkevésbé. Megtanulom, elmondom és ennyi. És úgy gondolom, hogy a gyakorlattal sem lesz baj. :)

Elköltözés, khm, khm
Ez az a pont, amit várok nagyon. Pedig biztos nem lesz könnyű, sőt.
És igazából választhatnám a könnyebb utat, az itthon maradást. Talán az lenne a legjobb megoldás, a megszokott otthon.... de valahogy úgy érzem, jót fog tenni és kell is nekem az önállósodás. 
Mellesleg úgy vagyok vele, hogy kb. bármelyik várost választhatom, tekintve, hogy egyikhez sincs közöm és majd lesz... nyilván mind közül van egy fő város (micsoda szóvicc!) és az egyetemváros, ami esélyes. Szóval így az elképzelés nagyon pozitív, de a valóság, főleg a kezdet úgy is más lesz.

Munka ♥  
Ezt meg a legjobban várom. Erről nincs is mit írnom. Remélem, hogy legkésőbb ősz körül sikerül elhelyezkednem. Talán majd írok is róla egyszer. :) (Egyébként ez az a pont a jövőben, ahol látom magam)

Játék, sorozatok és egyebek
Tudom, hogy óriásit fogok koppanni, amikor rájövök, hogy nem lesz ilyesmikre időm. Jelenleg úgy képzelem, hogy munka után hazamegyek, elvégzem a teendőket és beszippant valami játékom. Ugyanis most egyetem alatt a tanulást hanyagolnám, amit nem szabad. :D 

Vezetni ezt a blogot
Valamiért jól érzem magam ezen a címen, ezzel a névvel. Ezelőtt talán 4-5 hónapos volt a legidősebb blogom, ez ahhoz képest valami csoda. És szeretnék is itt maradni. Viszont ez a cím egyre gázabb, mégis ragaszkodom hozzá.. kis gagyi, de nem baj. Talán valami kis rövid (angol) gondolat kellene helyette, amit mondjuk ide-oda ki is tudnék írni, nem ezt a leveles dolgot.
Bejegyzések terén pedig van pár ötletem, szóval valószínűleg több kerül ki, mint a tavalyi év során. 

Éééés megnő a hajam!
Bizony. Elég sokat foglalkoztam már vele, illene megnőnie. Aztán levágatom és vörös leszek. Ez is elképzelhetetlen, de a gimis hajfestő korszakomból kimaradt a kedvenc színem.  

Ééés normálisan fogok kinézni
Még nem tudom, hogyan fogom ezt elérni, de majd kitalálok valamit. Ez mostanság kisebb problémákat okoz...  például, ha rám néz valaki,  kb. azt gondolja, úgy néz ki az alakom, mint egy 10 évesé! Ciki.

Ezek a főbb pillanatok ebből az évből. Legszívesebben júliusra ugranék, vagy inkább oda, ahol már megszoktam az újat.
Nincsenek a szokásos fogadalmak, ugyanis a legtöbbet egy ideje már napról-napra próbálom betartani/beépíteni a mindennapokba. Kisebb nagyobb sikerrel.
Viszonylag pozitívan állok az új évhez, túl nagy reményeket nem fűzök hozzá, de ki tudja, mit hoz. Vagy kit. Haha. A lényeg, hogy 2017 valószínűleg elhozta azt a barátot, aki marad, bármi is történjék. Vagyis már évekkel ezelőtt, csak idén ténylegesen realizáltam.

Néhány tervem persze még akad, de amilyen sűrűn én változtatgatom, hogy mit akarok.... felesleges egyelőre beszélni róla.
Aztán majd meglátjuk, mi lesz jövőre ilyenkor. :)

2 megjegyzés:

  1. Én éppen az ilyen hosszú és témájú bejegyzéseket várom mindig! :3 ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, köszönöm, ennek örülök! :))

      Törlés

 
© Design by Neat Design Corner