The Little Owl Award

Kicsit megkésve, de a mai bejegyzésben a The Little Owl Award keretein belül feltett kérdésekre fogok válaszolni. Zsófitól és Fannitól is megkaptam, köszönöm szépen. :)

 


Szabályok:
  1. Helyezd el a díjat az oldaladon.
  2. Linkeld azt, aki jelölt téged.
  3. Jelölj Te is blogokat a díjra.
  4. Értesítsd a jelölteket a díjról.
  5. Válaszolj a feltett kérdésekre.
  6. Tegyél ki egy zenét, ami szinte szóról szóra leír téged!
Elsőként jöjjön Zsófi jelölése:

1. Rajzolj valamit gyorsan Paintben vagy Photoshopban.
Tudom, tudom. Minek töltök ki valamit, ha csak egy kérdést is kihagyok?! Persze jó móka ez a rajzolósdi, de nem érezek magamban annyi kreativitást illetve ügyességet, hogy valami szépet rajzoljak. 

2. Egy sorozatban minek kellene történnie, hogy utána abbahagyd a nézését?
A legtöbb sorozatot sajnos egy idő után megunom.... És olyan is van, hogy megunom, de annyira szimpatikusak a karakterek (pl. kisugárzásuk, problémamegoldó készségük), hogy folytatom. Például számomra akkor válik unalmassá egy sorozat, ha történik valami, és túlságosan elnyújtják és az egész sorozat arról kezd szólni.
Valamint akkor is abbahagyom, ha teljesen ellentétes nézetet közvetít mint az enyém - persze jó, hogy mindenki máshogy látja a dolgokat, de van, hogy nem fér bele az értékrendembe. 
Az ateizmus hirdetése is egy ilyen, függetlenül attól, hogy én (épp) mit gondolok erről.

3. Mi a véleményed a felnőtt színezőkről?
Én jó dolognak tartom, bár könyvet nem vennék meg, egyrészt, mert egyik sem tetszik meg annyira, másrészt pedig nem feltétlenül éri meg az árát. Viszont néha nyomtatok itthon, színezgetek, de nem lett a hobbim, pontosabban egyszer leülök utána eszembe sem jut.... ha mégis, akkor sincs hozzá hangulatom.
Pedig jó időtöltés, főleg ha csak a színezésre koncentrálsz.

4. Ha nevelőszülőknél élnél, meg akarnád találni a vérszerinti szüleidet?Valószínűleg igen, mert ez a fajta kíváncsiság bele van kódolva az emberbe. Számítanék rá, hogy egy hulladék ember az, aki eldobott magától és ha még be is látnám, hogy jobb, hogy normális szülők neveltek fel, nem bocsátanám meg. Mert minek vállal olyan gyereket, aki nem áll rá készen?... akár lelkileg, akár anyagilag. És nagy esély van rá, hogy amikor eldobtak maguktól, akkor nem volt biztos a jövőm, tehát őket az sem érdekelte volna, ha egy nevelőotthonban rohadok meg.
Tudom, ide valami mézes-mázas válasz kellett volna, de egyszerűen hihetetlen, hogy ilyenek az emberek. Szerencsére vannak, akik örökbe fogadják őket. Bízom benne, hogy egy napon én is erősíthetem majd ezt a tábort. 

5. Mindig is tetszett a neved, vagy meg akarod még változtatni?
Kisgyerekként nem, mert a gyerekek gonoszak és kreatívak csúfolódás terén. Talán 12 éves lehetettem, amikor megtetszett, mert szép környezetben láttam (vers). És igenis, szép nevem van! :D

6. Hogyan kezeled a konfliktusokat? Rosszul érint, vagy hamar megoldod?
Rosszul érint, de próbálom megoldani, ha olyan emberről van szó, aki számít. Viszont sokszor elkerülöm, főleg ha olyan emberről van szó, akit csak muszáj elviselnem magam körül (pl. kolesz). Bár ilyen esetekben nem is konfliktus van, csak bunkó az illető, így nem is próbálom megoldani, mert nincs mit.   

7. Ki az, akivel nagyon szeretnél találkozni a blogolásból megismert emberek közül?
Őszintén szólva, régen 10 embert is fel tudtam volna sorolni. Ma is vannak páran azok, akiket kedvelek és követek, de az sem biztos, hogy ők olvasnak engem. Az meg pláne nem biztos, hogy egy párbeszédben is tudnánk kommunikálni. Ha egyet kellene választanom, az Zsófi lenne, mert nagyon rég óta követem :), az óta pedig már nagyon sok mindenki iránt elvesztettem az érdeklődésem, sajnos nálam ez gyakori... kivételek mindig vannak, mint például Ő. 

És akkor nézzük Fanni kérdéseire a válaszokat: 

1. Kedvenc téli/karácsonyi zenék?
Szeretek karácsonyi zenéket hallgatni, de nincs kedvencem. Én kedvelem a mindenki által ismert, agyonhallgatott számokat (Let it snow, All I want for Christmas is you, és még a Feliz Navidad is tetszik :DDD)
2. Mikor kezdődik el nálad a Karácsony-láz (ha szokott lenni persze)?
Változó. Valamikor egyáltalán nem. Idén már November elején szórakoztattam egyik szobatársam karácsonyi zenékkel, énekekkel. Örült......
3. Szereted a telet? Miért?
Úgy vagyok vele, hogy mindenben meg lehet látni valami jót. A télnek is nagyon sok szépsége van. Mondhatni szeretem, mert az egyik leghangulatosabb évszak, szép is, stb. A hóval sincs már bajom, kivéve, ha megfagyok és az utak undorítóan néznek ki az olvadó hótól.
4. Mikor építettél utoljára hóembert? :D11-12 éves lehettem. Aztán tavaly előtt is próbálkoztam vele. De a kettő között volt egy nagy kihagyás.
5. Kedvenc téli ital, étel?
Ételnek mondanám a karácsonyi menüt (krumpli saláta, rántott hal), illetve a télen kapható gesztenyés Fornetti, bár abból 2-3 darab bőven elég egyszerre. Viszont tavaly kóstoltam, előtte nem tudtam, hogy létezik ilyen ízű. Ital bármi, ami forró.  
6. Írd le egy átlagos Karácsonyotokat! Előkészületek, ajándékozás... :D
A sütögetés elkezdődik már 23-án, és kitart 24-ig... már ami a sütiket illeti. Mi Szenteste ajándékozunk, így aznap délelőtt díszítjük fel a fát testvéremmel. Manapság már délután 5 fele megtörténik az ajándékozás, attól függ, mikor végzünk a rendrakással, stb. és nálunk szokás csinos ruhába is öltözni. :) Ajándékozás után pedig vacsorázunk - a fent említett menüt, és egyebeket, amiket én nem szeretek így nem soroltam fel. :D A következő két nap a nagyszülőké, egyik nap az egyikhez látogatunk, másik nap a másikhoz, ahol összeül a család (anyukámat, és a család többi tagját leszámítva, akik anyai ágon rokonok). Nagyvonalakban ennyi.  
7. Műfenyő, vagy vágott fenyő? Miért?
Vágott fenyő, az illat, a hangulat miatt. Sajnos váltottunk műfenyőre, mert nekünk azzal könnyebb bánni. Szomorúsággal tölt el.

Végül pedig a zene.


Nem mondanám, hogy annyira leírna engem. Csak nagyon szeretem ezt a számot.
Úgy vagyok a zenével és annak szövegével, hogy mindenkinek mást jelent, más az üzenet. Még ha egyértelmű is, hogy miről szól, el lehet vonatkoztatni. Nem mondom, hogy engem meg akarnának törni, vagy ilyesmi, inkább általánosságban értem, mert mindenkivel megtörténik, hogy kibeszélik, bántják, közben pedig jópofiznak a szemébe. Én is így vagyok ezzel. Sokszor bántottak a csendesség miatt, ismeret nélkül elítélnek - mint mindenkit - de az a lényeg, hogy tudjuk kik vagyunk, és mit akarunk elérni. És abban senki nem állíthat meg. Nekem kb. erről szól ez a dal.

Köszönöm szépen, hogy gondoltatok rám! :) Én nem küldöm senkinek, mert vagy visszaküldeném, vagy olyannak tudnám, aki többször megkapta így is.


3 megjegyzés:

  1. :) Ki tudja, a végén még tényleg találkozunk egyszer. Az élet útjai kifürkészhetetlenek. :)
    Egyébként szerintem teljesen reális a 4. kérdésre adott válaszod. Én se lennék alapvetően olyan piszkosul mézes-mázas. Aki eldobja magától a gyerekét, az ne várjon túl sok megértést mindenkitől, mert bár biztosan van olyan élethelyzet, mikor elfogadható a döntése, de sokszor egyáltalán nem. És még, ha az élethelyzete, a körülmények, bármi indokolja is, akkor is meg lehet oldani úgy, hogy a gyerek ne sérüljön - csak akarni kell.

    Örülök, hogy megválaszoltad a kérdéseket, köszönöm. :)
    A Three Days Grace meg úgy, ahogy van egy szuper zenekar. Tök jól megfogtad a szám lényegét, pozitív dal. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az első mondatomból lemaradt a lényeg! o.O Úgy látszik, véletlenül töröltem egyet a mosolygásom előtt, mert szuper béna voltam... :D Szóval: "Nohát, úgy néz ki, mindketten összefutnánk egymással. :) Ki tudja, a végén még tényleg találkozunk egyszer.[..]" és innen már folytatódhat. :DDD

      Törlés
    2. Nos igen, még bármi előfordulhat :)
      Nyilván van olyan élethelyzet, talán megérteni sikerülne néhányat, de elfogadni semmiképp - mert ha nagyon szigorú akarok lenni, azt mondom, hogy igenis, tegyen meg mindent a gyermekért... Tény, hogy az a nehezebb út, és sajnos sokan a könnyebbet válasszák.
      És ott van az, hogy pl. veszélybe kerül a gyerek (nincs étel, fűtés, stb.), azt mondom, jobb neki máshol. De ugye írtam is, hogy az ilyen ne vállaljon gyereket.
      Például pár hónapja valami barom lemondott a szívbeteg csecsemőjéről. Undorító :D

      Köszönöm, hogy írtál. :)
      Örülök, hogy így gondolod a TDG-ről, és végre valaki, aki ismeri :)

      Törlés

 
© Design by Neat Design Corner