Viszlát, 2017!

 
Elérkeztünk 2017 utolsó napjához. Akarva-akaratlanul, de én is felidéztem az év történéseit, és őszintén szólva.. nagyon sokat kellett gondolkodnom, hogy mik is történtek. Számomra nagyon messze van már az év eleje. 
Egyébként azt hiszem, sikerült megtalálnom a tökéletest. Sok időbe telt, de azt hiszem, ennél jobbat nem is találhattam volna. Bár nem tudom, külső szemmel milyen, de számomra letisztult az egész, pont, amilyet kerestem. Nem tudom, kinek tűnt fel, hogy naponta cserélgettem a kinézeteket... de ez maradni fog, az biztos.

Tavaly év végén, fogalmam sincs miért, de kitöltöttem egy ilyen kis füzet félét, ami az előtted az év névre hallgat. Nem is emlékszem, hogy már akkor rá voltam kattanva erre a nyelvvizsga témára, de ha ezt vesszük figyelembe, akkor nagyon rosszul teljesítettem az évben. Nem valósítottam meg semmit ez alapján.
Egy mondatomon viszont hangosan felröhögtem:
"A legnagyobb lecke, amelyet megtanultam..." részbe beírom: "hogy nem szabad külsőről ítélni. A pozitív (kisugárzás) is lehet csak látszat." Ó, ha megtanultam volna, akkor nem lenne még mindig aktuális. 2017-re ide azt írnám, hogy az emberek egyik napról a másikra elfelejtenek. Mármint.. kiveszik a létezésem a tudatukból, vagy én nem is tudom. Azért nekem eszembe jut az, akivel napokig beszélek közvetlen előtte. Na jó, nem rugózom ezen, elfogadom, hogy valószínűleg nem voltak őszinte szavak. Szóval igen, ezt a pontot sem teljesítettem 2017-ben. 

Őszintén szólva, nem emlékszem, milyen volt ez az évem pontosan. Hamar eltelt, de ahogy említettem fent, mégis nagyon távolinak tűnik a Január.
Az év eleje sok idegeskedéssel, feladattal telt, amit kisebb-nagyobb sikerekkel teljesítettem. Bár ez az idegeskedés egészen Júniusig kitartott. Persze az egyetem ezzel jár. Abból sem sok tantárgyamra, zh-ra, vizsgára emlékszem, pedig akadt jó pár. Az volt az első szemeszter, amikor gyakorlaton voltam. Nem volt rossz, de jó sem... a  betanító emberke miatt. De túléltem, és pozitív emlékként él bennem a hely.
Ezután jött a nyár, ami teljesen máshogy telt, mint képzeltem. Sokat kirándultunk, ellátogattunk egy bakancslistás célponthoz is, aminek nagyon örülök.
Aztán eljött az utolsó évem az egyetemen, ami egészen hihetetlen... szokásos duma, de tényleg csak most kezdtem! Igazából sokat meséltem itt a blogon erről a szemeszterről, szóval újat nem nagyon tudok mondani. Elég sokat mérgelődtem, még magamat is megleptem, de azért tényleg van már egy olyan szint, ahol hangot kell adnom a nemtetszésemnek. Így is volt, akit legszívesebben pofán basztam volna.
Az utolsó hónap meg csak úgy eltelt. Betegséggel, ünnepekre készülődéssel.


Köszönöm azoknak, akik olvastak az évben, remélem 2018-ban is velem tartatok!

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!

2 megjegyzés:

  1. Én észleltem a sok változást, de abszolút megértem. Én is változtatni szeretnék, változtattam és megbántam, mert szörnyű, úgyhogy most újra próbálok változtatni. Nem egyszerű jó sablont találni, ahol jól érzi magát az ember.

    Valami hasonló füzetkét én is töltöttem ki 2017 előtt, és tök izgalmas visszanézni. Bár vannak dolgok, amikben én is elbuktam, de olyan jó érzés, ha legalább egy valami is teljesült. :) Idén is meg kellene csinálnom, lehet, hogy a hétvégén még ráveszem magam. ^_^

    Boldog, csoda klassz, sikeres új évet, Bíbor! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Számomra ez a Blogspot hátránya. Viszont külső szemmel Te mindig jó sablonokat választasz. :D
      Most nekem ez egyébként tényleg nagyon tetszik, kicsit azt az egyszerű, GP-s kinézetet juttatja eszembe.

      Ha az ember jól összeszedi a gondolatait, és jól ki tudja tölteni, az tényleg érdekes lehet visszatekintve. Nekem olyan volt, mintha valami idióta töltötte volna ki és nem is én... :D

      Köszönöm, Zsófi, viszont kívánom Neked! :)

      Törlés

 
© Design by Neat Design Corner