5. nap - Üzenet a fiatalabb énemnek

 
Először úgy gondoltam, hogy írok egy levelet, amiben mindent kifejtek, amit gondolok.  De aztán úgy vagyok vele, hogy egy tömör, lényegre törő gondolat is elegendő - talán több is, mint a rizsázás.
Az akadályok nem azért vannak, hogy megfutamodj és feladd, hanem, hogy leküzd őket és fejlődj, haladj előre.
Nos, igen. Pár évvel ezelőtt azt hittem, hogy ellenem van a világ. Jött egy kis nehézség és inkább nem csináltam semmit, hagytam az egészet a fenébe. Könnyen feladtam bármit. Érdektelen voltam, semmi irányába nem tettem erőfeszítést.
Szerettem németet tanulni gimnáziumban, "németmániás" voltam. Idegen nyelvekből a nyelvtant szeretem, minél nehezebb, annál jobban. Sosem tanultam igazán, inkább ragadt rám... Aztán jöttek a siches igék és hármas lett. Onnantól kezdve nem tanultam, mert kudarc élményem volt... "ha nem akarja, hogy megtanuljam, akkor nem erőltetem" - mintha a német hibája lenne, hogy nem értettem meg. :DDD A tanár zavart nyelvvizsgára, leszartam. És ez csak egy a sok közül.

Azért üzenem ezt, mert mára ez jócskán megváltozott. Ha kell ezer kudarc után is neki futok még egyszer, hogy elérjem azt, amit tényleg akarok. Átmenetileg jobb ez a "nem csinálom" magatartás, de hosszútávon rosszabb... Ha mentem volna a dolgok után, most egészen máshol tartanék.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 
© Design by Neat Design Corner